A Firtostól nyugatra a Kis-Küküllőbe ömlő Küsmöd patak völgyében található Etéd község öt települése: Etéd, Énlaka. Kőrispatak, Küsmöd, és Siklód. Etéd község települései a Székelykeresztúri Kistérség érdekes színfoltját képviselik. Énlakán értékes építészeti
emlékeket találunk, a térségben gótikus kori templomok vannak. A község falvaiban élénk kulturális élet zajlott, a küsmödi népi együttes számos tartományi díjjal gazdagította otthona hírnevét. Közel 150 éves múltra tekint vissza a kőrispataki szalmakalap készítés.

A Küküllői-dombság az Erdélyi-medence peremvidékén helyezkedik el, ahol a tulajdonképpeni medencei dombság a Kárpátok legfiatalabb, vulkanikus vonulatához kapcsolódik. A Küküllői-dombvidék alacsony, 400-1000 m magas, vízfolyásokban gazdag, felszabdalt felszín. Általánosságban jellemző, hogy a tengerszint feletti magasság a Kárpátok felől lépcsőzetesen csökken a medence irányába. Kimutatható, hogy a medencesorok, a dombok vonulatai a hegység csapásirányával megegyezően helyezkednek el.
A község lakosságának fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A saját földjeiken gazdálkodók a kollektivizálás időszakáig bőségesen meg tudták termelni szükségletüknek elegendő terményt. A községhez tartozó falvak lakosságának az államosítás jelentette a legfontosabb változást. A közös tulajdonba kerülő földek gazdái közül sokan elhagyták otthonukat, hogy a közeli városokban keressenek munkát, megélhetést. Ennek következtében csökkeni kezdett a térség népessége. Ez a folyamat jelenleg is tart. Így az egykori mezőgazdasági szövetkezet földjei még ha vissza is kerültek eredeti tulajdonosaikhoz, jórészt megműveletlenül maradtak.

A legújabb kezdeményezések megpróbálják feléleszteni az egykor jövedelmező etédi élelmiszeripari és fafeldolgozó ágazatokat. Jelentős erőforrást jelent a községben a turisztikai potenciál is.


1.2. A társadalmi szerkezet időbeni változása

A község települései közül Küsmöd jelenik meg 1332-ben a pápai dézsmák jegyzékében, mint önálló egyházmegye. A jelenlegi templom, valószínűleg annak a 25 templomnak az egyike, amelyet Hunyadi János építtette. A templom a XV. századból, a gótikus korból származik.
1567-ből való Kőrispatak első említése, amikor lófők jegyzékébe felvették a János Zsigmond fejedelem hadában szolgáló Ferenczy Mátyás, Gothárd Imre és Pál neveit. A lófők 25 dénáros adólajstromában a falu 27 lófővel szerepel. A főemberek 50 dénáros adólajstromában egy évtizeddel később, 1576-ban a fejedelem 38 jobbágy telkét tüntette fel. 1640-ből illetve 1660-ból származik Kőrispatak egy-egy falutörvénye, amelyek az erdők használatát, irtások létesítését, a vetést illetve a kaszálót védő kerítések, gyepük építését, a szarvasmarha tartást valamint az országutak karbantartását szabályozza.

 Etéd a XVI. század végén kap Báthory Zsigmond fejedelemtől vásártartási jogot, s mint híres vásáros hely jelenik meg Orbán Balázs művében. Szintén ebben az időszakban kerül a falu a radnóti Kendi Ferencz, majd Apaffi Mihály fiainak tulajdonába. A térség központja, az önálló egyházmegye Küsmöd volt. Etéd 1682-ben szakadt le és vált önálló egyházmegyévé. A küsmödi gótikus templom a késő gótikus stílus jegyeit hordozza, sokban hasonlít a tarcsafalvi templomhoz. A harang, mely Orbán Balázs szerint Zsigmond király korából származik, szintén az előbb említett tarcsafalvi templom harangjához hasonló. A hagyomány szerint Küsmöd határában, a Barátdülő nevezetű dombon volt egy erődített kolostor, melynek maradványait mintegy száz évvel ezelőtt még Orbán Balázs leírta.
A fejedelemség társadalmi, gazdasági viszonyai a rend megosztottságát, a korlátozott gazdasági fejlesztéseket eredményezték. Rövidebb időszakoktól eltekintve átfogó és következetes gazdaságpolitikáról kevés szó esik, az adókból befolyó pénz a török adóra ment el. A kereskedelem feltételei korlátozottabbak voltak.
Erre az időszakra esik a vallás megreformálása is. Az erdélyi labilis viszonyok, a török hódoltság az új felekezetek terjedésére adtak lehetőséget. Az erdélyi rend a tordai országgyűlésen, hogy a megjelenő jezsuita társaság és az új vallás közötti konfrontációval egy belső konfliktust megelőzzön a négy bevett vallás hívői és prédikátorai részére megengedi, hogy hitüket szabadon gyakorolják. A fejedelemség életében a XVII. században Bethlen Gábor uralkodásának idején történtek lépések a gazdaság átfogó szervezésére. A portai adók azonban jelentősen leterhelték az országot. A kereskedelem főleg a nyers termékek kiviteléből és az értékes luxus árúk behozatalából állott. A század végén a Habsburg befolyás erősödésével az erdélyi gazdasági élet bizonytalanná vált. Az erős osztrák bürokrácia számos terhet rótt az erdélyiekre. Ezek a viszonyok II. József uralkodásának idején éleződtek ki annyira, hogy számos reformmal igyekeztek ezen változtatni. Jelentősebb változás azonban csak egy fél évszázad múlva állott be. A szabadságharc kora után, a dualizmus időszakában indult el Erdélyben a polgárosodás és egy következetes gazdasági fejlesztés. Ebben a periódusban nem csak a nagyobb beruházások, mint a körvasút megépítése, a földgáz feltárásának megindulása valósultak meg, hanem számos lépés történt a vidéki kézművesipar, a feldolgozóipar fejlesztésére is. A XX. század két világháborúja tetemes emberi és anyagi kárral járt. A második világháborút
követő kommunizmus időszakában a gazdaság szerkezetét átalakították.


2. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK


2.1. Domborzat

Alapvetően a Küküllői-dombság anyagát is a harmadidőszaki üledékek teszik ki. Így, az agyagos, márgás, homokos összletekből felépülő dombvidéken a csúszásos, suvadásos folyamatok ugyanolyan jellemzőek, mint a medence belsejében.
A vízáteresztő és vízzáró rétegek váltakozásai, a lejtők dőlésszöge, és a gyérebb növénytakaró kedvező feltételeket jelentettek a felszíni rétegek megcsúszásainak, suvadásainak. A medence laza, édesvízi üledékei az egykor összefüggő, de aztán a lassan felszakadozó Pannon-tó lerakódásai, a kiszáradó medencében a gravitáció hatására a völgyek irányában mozdulnak el. Nyugaton, a Maros és a Küküllők összefolyásánál összeszűkülő dombság, és a zónában jelentkező süllyedék szintén a tektonikus hatásra vezethető vissza. Nagyrészt a pliocénkori üledékeken kialakult nyugat-kelet irányú, 4-600 m magas, dombos térszínek a jellemzőek. A vízfolyások völgyei szűkek, kevés a lapályos sík terület. A települések a patakvölgyekben fekszenek, a bükkösökkel borított dombok között.


2.2. Éghajlat

 A község éghajlata az Erdélyi-medence peremvidékének megfelelően a kontinentális és az óceáni hatásoknak megfelelően alakul. Meghatározó elem a Kárpátok vonulata, és maga a medence jelleg. A dombvidéken alapvetően két nagy akciócentrum hatása alakítja ki a téli évszak meteorológiai viszonyait. A csapadék mennyisége nagyobb, mint a medence központi zónájában, minthogy ennek mennyisége a hegység felé fokozatosan emelkedik. A völgyek fekvése meghatározza a szél irányát, s maga az a tény, hogy ezek zártabbak, a levegő hőmérséklete is némileg alacsonyabb lehet. A község falvainak tengerszint feletti magassága átlagosan 450 méter. Éghajlati jellemzőit az erdélyi dombságra általában jellemző medencei jelleg, és közelben húzódó hegység éghajlat alakította ki. Ezt az átmeneti jelleg a helyi, mikroklimatikus viszonyok, a szűk völgyek csapásiránya, a kialakuló légkörzést módosítják.

A hideg levegő sokszor megszorul egy-egy völgyben, s így az alacsonyabb térszínek hőmérséklete negatív anomáliát mutat.
A Küküllői-dombság éghajlata mérsékelt szárazföldi, a mezőgazdaságot és a természetes növénytakaró területi megoszlását jelentősen befolyásoló tényezők közül a tengerszint feletti magasság, az évi átlagos hőmérséklet és csapadékmennyiség (600-1000 mm/év Udvarhelyszéken, DNy-ÉK irányba növekedve), az uralkodó szélirány és a napsütötte órák száma a legfontosabbak (Udvarhelyszéken mintegy 1500-1600 óra évente). Az uralkodó szélirány Udvarhelyszéken a nyugati, észak-nyugati, az átlagos hőmérséklet csökken a tengerszint feletti magassággal (DNy-ról ÉK irányba), éves átlagértékei 6-9°C, a hő összeg 2200-3300°C között változik a vizsgált területen (ÉK-DNy irányba növekedve). A helyi adatok szerint tél a hideg, a januári középhőmérséklet -3º C, a hótakaró vastagsága a leírások szerint 30-40 cm-es. Ebben az éghajlati övben az évi csapadékmennyiség nagy része a tavaszi és a nyár eleji hónapokban hull le, amit egy szárazabb nyár követ. A helyi klimatikus viszonyok azonban kisebb-nagyobb eltérésekkel jelentkeznek, a feljegyzésektől eltérően a 6-800 mm-es csapadék mennyiségénél az utóbbi években egy csökkenés figyelhető meg. A községben a napsütéses órák száma magas, a ködös napok száma mindössze 6-7. A községben a csapadékmennyiség 600-800 mm között váltakozik.

2.3. Vízrajz

 Az átlagosan 5-600 m magas Küküllői dombvidék, a medence legfiatalabb része a pannon üledékeken épül fel. A szárazvölgyek szelídebb hullámos felszínekkel és meredekebb oldalakkal jelentkeznek.
A község fő vízfolyása a Küsmöd pataka, melyet a szomszédos Bözöd település után egy völgyzárógáttal duzzasztottak vissza. Így hozták létre a Bözödi tavat.

2.4. Földtan

 Geológiai szempontból érdekes, hogy ebben a zónában a felszín formájának kialakulásában még az egykori emelkedés, és azzal járó intenzívebb lepusztulás megfigyelhető. A lejtők itt meredekebbek, a vízfolyások mélyebben vágódtak be, mint a medencei térségben. Abban a zónában, ahol az orogén fázis érvényesült, a kiemelkedés során kialakuló völgyhálózat, a medence szelídebb dombságaihoz képest, egyrészt gyorsabban történt, a lejtők meredekebbek, s másrészt ezek később módosultak. A szubkárpátok vonulatára pont ez a kettősség jellemző: ahol a belső erők érvényesültek, ott a lepusztulás intenzívebb, amit a későbbi folyóvízi erózió, és a lejtőcsúszások módosították.

2.5. Növény- és állatvilág

 A Nagy-Küküllő ártéri területén gazdag állat és növényvilág van. A község fölötti dombokon az eredeti növénytakarót jelentő bükkös, gyertyános, vagy az alacsonyabb térszínekre jellemző tölgyes területek az emberi tevékenység folytán jelentősen lecsökkent. A növénytermesztésre kiválóan alkalmas viszonyok. A község határában gyakorlatilag szántóterületek vannak. Az irtások és a tisztások kaszálóinak természetes növényzete, a csenkeszfélék, a tippanfélék, a szőrfű, a lóhere, a szarvaskerep, tárnics, tüdőfű, a virágzó kankalin, májvirág, macskatalp, sáfrány, cickafark, kömény, margaréta csüdfű15 . A mocsaras, vizenyős területeken speciális társulásokat alkot a békaszőlő, békabuzogány, de erre a területre jellemzőek még a zsurlófélék, kúszó boglárka, a mocsári nefelejcs. A térség állatvilága, mint ahogyan a növényzet is, az emberi terjeszkedés folytán területet vesztett, s jócskán módosult. Erre a vidékre jellemző a nagyszámú madárvilág: a cinke, fülemüle, ökörszem, kuvik, ölyv, mátyásmadár, fakopáncs, csíz, héja, gerle, holló, sarlósfecske. A kétéltűeket, hüllőket a különféle gyíkok, kígyók, szalamandrák, gőték képviselik. A dombokon az őzek, a rókák, vaddisznó, kisebb rágcsálók és ragadozók jelentkeznek.