Siklód webkamera
537005, Etéd, Fő u. 469.
Hargita megye
Tel: +40 746 188 757
comunaatid@yahoo.com
INFO
Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112
Facebook Like Box
Önkormányzat Facebook
Énlaka közigazgatásilag Etédhez tartozik. Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál fekszik. Székelyudvarhelytől 28 km-re található. A tőle 5 km-re fekvő Etéd községhez tartozik. (A község öt települése közül a legkisebb.) A belterület legmagasabb pontja a főút közeli Vészdomb-teteje (669 m), legalacsonyabb pontja pedig a Rétkapu közeli (621 m) magasságú pont, illetve az egykori malom melletti 620 méteres magaslat.
A mai falu valószínűleg ráépült a K.sz.-i 1-111. századig létező római polgári településre, amelynek kultikus helye a mai unitárius templom alatt létező alapokon állhatott. E templomdomb köré gyűrűzött szét a kör alakú falu.
Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Ptaetoria Augusta településsel azonosítanak. A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.
Énlakát sajátosan ősi település-szerkezete miatt felvették a világörökségi listára. Célkitűzés: megőrizni a falu ősi képét és formáját. Testvértelepülés viszony alakult ki Énlaka és Budapest V. kerületének önkormányzata között. Ez utóbbi 68 porta karbantartására juttat pénzt, hogy az megmaradjon az utókor számára.
A falu gazdag nagyvadállománnyal rendelkezik, emiatt a vadkárok is nagyméretűek. A rengeteg gyümölcsfának és a háborítatlan nyugalomnak köszönhetően Énlakát az énekes madarak csicsergése árasztja el.
Az unitárius templom a település közepén helyezkedik el. A XIII. század második felében épülhetett késő gótikus stílusban. Plébániaközpontként működött, hozza tartozott Firtosváralja, amelyet 1455-től, továbbá Firtosmartonos, amelyet 1473-től említenek önálló falukent.
A templomban egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható (legvalószínűbb olvasata: „Egy az Isten”). 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.
Fényképek forrása: http://csedoattila.blogspot.hu/